Telephely: 3432 Emőd, Keresztesi u. 0117/11 hrsz.
Székhely: 3432 Emőd, Kossuth u. 5.
06/46/476-146 emoditej@gmail.com
A felhívás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában került finanszírozásra.
Az Emődi Mg. Zrt. által tervezett robot fejőgép és takarmány adagoló robotika implementálása, a technológia nyújtotta új lehetőségek felhasználásával törekszik a precíziós és eredmény orientál gazdálkodás megvalósítására. A cég ezzel a beruházással a takarmányozás területén vállalt kihívása jelentős, mivel a jelenleg működő, országszerte elterjedt, telepi takarmányozási gyakorlat teljes átalakításával jár. A pályázat során végzett tudományos munka és kísérleti eljárások nyújtotta eredmények a hazai tejágazatban és világszerte pozitív változást hozhatnak a termelésben. Az állattenyésztési ágazat sürgető fejlesztésének hátterében a hazai takarmányozási gyakorlat elavultsága áll, mely nem követte az utóbbi idők genetikai és technológiai fejlesztéseit. Az ágazat nehéz helyzetét tovább növeli a munkaerőhiány, mely szignifikánsan csökkenti a gazdasági hatékonyságot. A telepen alkalmazott takarmányozás és a telepi körülmények javítása a szarvasmarhák termelésben töltött élettartama során felmerülő biológiai problémák megoldását szolgálja. Jelenleg a telepen alkalmazott takarmányozás termelési csoportonként változik, de a gazdaságban nem egyedi receptúrákat alkalmaznak. A termelési csoportok alakulása fogadó, nagy tejű, kis tejű, szárazon álló és előkészítő csoportokra oszlik. A tejelő tehenek receptúrázása során általánosan figyelembe veszik az állatok egészségügyi állapotát és termelését, így alakítva ki a receptúra összetételét és az etetésre kínált takarmány mennyiségét. Az új típusú fejőrendszer bevezetése során a hozzá kapcsolódó robot takarmányozási rendszer kialakításával párhuzamosan elvégzésre kerülnek a szükséges laboratóriumi vizsgálatok, melyek az egyedi takarmányozás tökéletesítését és az új rendszer alkalmazásának önellenőrzését segítik. A folyamat során laboratóriumi körülmények között kerül mérésre a felhasznált takarmányok beltartalmi paramétereit. Ez a kihívás kutatási szempontból nagy jelentőséggel bír, hiszen hiánypótló adatokkal szolgál a szakmának. Ezért a pályázat eredményeként létrehozásra kerül egy olyan abraktakarmány, amely a technológiába megfelelően alkalmazható és az állat szükségleteit fedezi. Várakozásunk szerint a fejlesztés eredményeként létrejövő komplex szolgáltatás javítja a tehenek egészségi állapotát, ezáltal jobb naturális mutatókkal és szaporodásbiológiai eredményekkel számolhatunk, mindezt jelentősen kisebb környezetterhelés mellett. A kísérlet során kifejlesztésre kerülő abrak keverék a precíziós gazdálkodás korszerű technológiájába kerül beépítésre és annak segítségével az állatjólét, állategészségügy és gazdasági mutatók egyaránt javíthatóak.
A különböző etetési szakaszokban a termelésbe vont egyedeket tömegtakarmánnyal (PMR) és abrakkal takarmányoztuk, a felhasznált abraktakarmányok eltérőek. Minden vizsgálat alatt 2 különböző, de azonos csoportba tartozó adalékanyagot vizsgáltunk. A vizsgálatok időszaka 4 hónap volt. Az első hónapban történt a bendő takarmányhoz való hozzászokatása, bendőadaptációja. A bendőadaptációja jelentős a kapott eredmények értékelése szempontjából, mivel ez az időszak szolgál minden szakasz alapállapotának. A második és a harmadik hónap során kapott eredmények adják a kontroll és kísérleti takarmány összehasonlításának alapját. A negyedik hónapban mind a két csoportban lévő állatok ugyanazt a takarmányt kapják bendőegalizáció céljából.
Az első kísérleti szakasz értékeléséből látható, hogy jobb laktációs indítást eredményezett, a mért paraméterek a kísérleti takarmányt fogyasztó egyedek esetében kedvezőbb eredményeket mutattak. A Veo Prémiumot fogyasztó állatok esetében rövidebb és stressz mentesebb volt a robotra szokás időszaka és a látogatások száma is több volt. A bemutatott eredmények és a telepi gyakorlat alapján a Veo Prémium aromaanyag használata mellett döntöttünk, ezért a 2. kísérleti szakaszban a terméket továbbra is használtuk.
A második kísérleti szakaszban a robotban fogyasztott abraktakarmány keményítő koncentrációját módosítottuk. A kontroll takarmány alacsony keményítő tartalmú volt, ezért a kontroll takarmányt fogyasztó egyedek az 533-231-es cikkszámú takarmányt kapták. Az 533-231-es takarmány keményítő koncentrációja 13, 94% volt. A kontroll takarmánnyal szemben a kísérleti takarmány az 533-234-es cikkszámú takarmány volt, amelynek a keményítő koncentrációja 29,34 % volt. A kísérleti takarmányt fogyasztó álltok az összes vizsgált paraméter és az állatorvosi szakvélemény alapján is jobban teljesítettek, ezeknek megfelelően a magasabb keményítőtartalmú robottáp lett a következő etetési szakasz alapja.
A harmadik szakasz vizsgálati időszakában különböző pufferek kerültek vizsgálatra. A kontroll takarmányt fogyasztó egyedek az 533-236-os cikkszámú tápot kapták, amely a már korábban is használt ACID BUF 12 puffer terméket tartalmazta. A kísérleti takarmányt fogyasztó egyedek az 533-237-es cikkszámú takarmányt fogyasztották, amely összeállításakor a pHix-UP nevű puffer termék került felhasználásra. A termelési adatok csekély eltérése azt jelzi (az állatorvosi jelentéssel összhangban), hogy mindkét puffer használata a vártaknak megfelelően fejtette ki hatását. A két termék közötti eltérés leginkább az árban jelentkezett, ezért gazdasági szempontok alapján döntöttünk és végül a kontroll takarmányban felhasznált ACID BUF 12 termék mellett maradtunk.
A negyedik szakasz vizsgálati időszakában egy bendővédett B-vitamint tartalmazó termék került vizsgálatra. A kontroll takarmány összeállításakor a bendővédett B-vitaminos termék nem került formulázásra az 533-236-os cikkszámú termékbe, míg a kísérleti takarmányba igen. A kísérleti takarmány az 533-238-as termék volt, amelybe 0,15% bekeverési arányba került fel használásra a bendővédett B-vitaminos termék. A kapott vizsgálati eredmények értékelését követően az látható, hogy a kísérleti takarmányt fogyasztó egyedek laktáció indítása és a laktáció csúcsa is kedvezőbben alakult. A kapott eredmények alapján magasabb 305 napos termelésre számíthattunk. A szaporodásbiológiai mutatók ezzel összhangban jobban alakultak.
Az ötödik szakasz vizsgálati időszakában egy sörélesztő alapú kiegészítő került vizsgálatra. A kontroll takarmány összeállításakor a kontroll takarmány nem tartalmazta a sörélesztőt. A knotroll takarmány az 533-246-os cikkszámú takarmány volt. A kísérleti takarmány az 533-245-ös termék volt, amelybe 0,5% bekeverési arányba került fel használásra a Celmanax nevű sörélesztő alapú termék. A termelési és a szaporodásbiológiai mutatók alapján a kísérleti takarmányt fogyasztó egyedek jobb eredményeket mutattak, ezért a sörélesztő alapú kiegészítő alkalmazása indokolt a robottakarmányok esetében.
Emőd, 2022. július 22.
A felhívás forrását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap (EMVA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította.
A tervezett fejlesztés legnagyobb arányát a hagyományos fejésről, robotfejésre történő átállás adja. Eddig az állatokat napi 3 alkalommal, a hagyományos fejőházba kellett áthajtani fejésre. A megvalósult fejlesztés során az istállóba 6 db fejőrobot került telepítésre (oldalanként 3-3 db), ahol a tehenek szabadon kereshetik fel őket, fejés céljából.
Ezt egészíti ki az állattartáshoz szükséges munkagépek beszerzése. A McHale bálázó minőségi takarmány előkészítésben segít, mert sokféle bálatömörséget lehet vele előállítani. A nagy kapacitású Massey Ferguson rendképző óránkénti teljesítménye a legjobbak között található. A takarmányozó kanalak a gyors üzemzavar elhárításában fontosak, meghibásodás esetén gyorsan hadrendbe állíthatóak. Faresin rakodógép a telepi takarmánymozgatásban elengedhetetlen. A trágyaszórási kapacitás bővítésére beszereztünk, egy 21000 kg tömegű Fliegl Gigant ASW281 tandem trágyaszórót.
Mivel a robotizálás rendkívül sok energiafelhasználást igényel, a projekt keretében szeretnénk napenergia felhasználásával csökkenteni költségeinket és elköteleződni a környezettudatosság iránt. Fontos számunkra, hogy nem csak egészséges terméket állítsunk elő, hanem fenntarthatóság szempontjából környezettudatosan működjünk így kihasználva és óvva a természet (nap) adta lehetőségeket. A 147,6 kWp teljesítményű napelemes rendszer megvalósításával fő célunk, a 30%-os megtakarítási ráta elérése.
A precíziós gazdálkodással napjainkban egyre jobban terjedő robotfejés és takarmányozás innovatív technológiának tekinthető az agráriumban, ezen belül a szarvasmarha-takarmányozás területén is. Az intenzív körülmények között tartott, nagy genetikai képességű állatok termelési szintjeinek megfelelő táplálóanyagok kielégítése koncentráltabb receptúrákat és takarmányadagokat kíván meg a szakemberektől. A tejtermelés és a tej beltartalmi paramétereinek növeléséhez ismernünk kell az adott állomány genetikai hátterét, illetve a telepen felhasznált tömegtakarmányok beltartalmi jellemzőit. A technológia célja a termelés növelése a fenntartható gazdálkodás és az adott termelési igények maximális kielégítése mellett. A robotizált takarmányozási rendszerek az adott telep tömegtakarmány bázisát alapul véve egy megfelelően kialakított kiegészítő takarmánnyal létrehozott takarmányadaggal (PMR) biztosítják a szarvasmarhák termelési szintjének megfelelő tápanyagigényeit. A robotizált takarmányozás során célunk az elfogyasztott szárazanyag mennyiségének növelése, ezáltal javul a tejtermelés és javulnak a tej beltartalmi paraméterei. A TMR, azaz a teljes takarmányadag rendszeréhez képest a robottakarmányozás során létrehozott PMR, részleges takarmányadag alacsonyabb abrakmennyiséget, több tömegtakarmányt tartalmaz, viszont a takarmányfelvétel száma gyakoribbá válik. Ez összefüggésbe hozható a bendő pH alakulásával, mivel a gyakoribb takarmányfelvételnek köszönhetően a pH nem éri el a kritikus értéket. A projekt során kifejlesztett granulált robottakarmány magában ötvözi azokat a speciális kiegészítőket és adalékanyagokat, valamint kiváló minőségű összetevőket, amelyek biztosítják az állatok termelési szintjének megfelelő tápanyagigényt. Ízletes alkotóinak köszönhetően folyamatos csalogató hatással is rendelkeznek, melynek köszönhetően az állatok könnyebben keresik fel a takarmány kiosztására szolgáló istállórobotot, így optimalizálható a termelési szintnek megfelelő tápanyagigény. A projekt célja egy olyan komplex takarmányozási technológia kialakítása, amelynek részeként kialakításra kerülő granulált robottakarmány, az állatok termelési szintjéhez igazodva tartalmaz koncentrált energia- és N-forrásokat. A N-források a takarmányok nyersfehérje részét alkotó valódi fehérjékből és amidanyagokból álló alkotói. Ezen kívül felhasználásra kerülnek olyan speciális kiegészítők, amelyek hozzájárulnak az állatok életfenntartó és termelési szükségleteinek maximális kielégítéséhez. A létrehozott robottakarmány összetételének köszönhetően pontosabbá válhat a takarmányozás, mivel az állatok az egyedi azonosítójuknak megfelelően kapják meg fejés közben a takarmányt. Nő a szárazanyag felvétel, így nő a tejtermelés és javulnak a tej beltartalmi mutatói. A precíziós eszközök segítségével a takarmányozási szakemberek naprakész információkat kaphatnak a PMR és a tartósított tömegtakarmányok fontosabb kémiai összetételéről, ezzel javítva a telepek termelési és gazdaságossági mutatóit. Célunk továbbá az automatizált takarmánykiosztás során keletkező PMR összetételének telepi gyorsvizsgálata egy speciális NIR eszközzel. A fejlesztendő NIR eszköz kiegészítésre kerül egy laboratóriumi (e-orr) berendezéssel, amellyel részben telepi (NIRS) körülmények között tudjuk biztosítani a tartósított tömegtakarmányok minőségi vizsgálatait. A tömegtakarmányok illózsírsavtartalmának és pH értékének meghatározása szintén fontos információkkal szolgál a telepi körülmények között létrehozott takarmányadagok összetételének kialakításakor. A gyakorlati körülmények között fejlesztett laboreszközök hozzájárulnak a telepi takarmánymenedzsment precíz kivitelezéséhez, amelynek köszönhetően az állategészségügyi és termelési mutatók javulhatnak.