Telephely: 3432 Emőd, Keresztesi u. 0117/11 hrsz.
Székhely: 3432 Emőd, Kossuth u. 5.
06/46/476-146 emoditej@gmail.com
Emőd Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a miskolci járásban, Miskolc közvetlen, negyedórás közelségében található. Szorosan a gazdasághoz vezető lépések a II. világháború után indultak. 1950-ben már alapítottak a helyiek egy „Emőd és Vidéke Földműves Szövetkezet”-et, de a Zrt. valódi jogelődje 1954-ben alakult Szabadságharcos Szövetkezet néven.
A cég Emődi Mezőgazdasági Rt. néven 1999-től működik. Fő tevékenységként már az alapításkor a tejelő szarvasmarha tenyésztést jelölték ki, amit szorosan kiegészít a szántóföldi árunövény termesztés.
A gazdálkodás alapját kb. 1130 hektár földterület adja, amelyből 400 hektár gyep, a többi szántó. A földterületeket nagyrészt magánszemélyektől bérelik, a legelő területeket pedig a Bükki Nemzeti Parktól. A legelőkön folytatott hízóalapanyag nevelés a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet pusztai területén továbbra is biztosítja a hagyományos tájhasználat, a védett fajok (pl. a túzok) életterének megőrzését.
Tehenészeti telepünkön (Bagolyvári Tehenészet) jelenleg kb. 400 tejelő szarvasmarha található, modern, pihenőboxos Pignagnoli termelő istállóban, mely teljesen automatizált hígtrágya rendszerrel felszerelt. A cég stabilitásának kulcsát, a hatékony, gazdaságos működést, továbbá a minőségi tejtermelés valamint a szarvasmarhák jólétének biztosítását az automatizálásban látjuk. A telep modern fejőberendezéssel, fejő- és etetőrobotokkal rendelkezik.
bővebben »A telepen jelenleg 400 körüli tejelőtehén létszámot tartunk, de céljaink között szerepel a későbbiekben az állomány saját szaporulatból való 700-ra való emelése. A telep hosszú ideig vörös holstein-fríz tenyészetként működött, mostanra azonban a vörös állományhányad megőrzött kisebbségbe került. Az állomány genetikai fejlesztését a céloknak megfelelő, Szőnyi Viktor által készített párosítási tervekre alapozzuk.
Alacsony szomatikus sejtszámmal és csíraszámmal rendelkező, magas zsír és fehérjetartalmú tej.
Előállított termékünk a nyers tehéntej, melyet az Abaújtej Kft. vásárol fel. Az általunk kínált tej minősége és beltartalmi paraméterei miatt keresett a piacon. Már az eddig használt technológiának köszönhetően is alacsony szomatikus sejtszámmal és csíraszámmal rendelkező tejet termelünk, amit magas zsír és fehérjetartalom egészít ki, ezáltal folyamatos megkeresések érkeznek hozzánk.
2011. május 27-ig szabadtartásos mélyalmos gazdálkodás folyt, majd a telepi modernizáció során ünnepélyes keretek között átadásra került egy 356 férőhelyes, pihenőboxos Pignagnoli termelő istálló, valamint egy 24 állásos GEA-WestfaliaSurge AutoRotor Magnum 40 fejőberendezés. A megfelelő klímát az istálló hosszanti oldalán végigfutó oldalfüggöny és 4 db EOLO ventilátor biztosítja. Mindkét rendszer teljesen automatizált és időjárás szenzorokkal felszerelt. Az istállóhoz kapcsoltan teljesen automatizált hígtrágya rendszer kiépítése valósult meg. A 2020-as évben a 2011-ben épített istállót átépítettük.
Kezdetben csak GEA, most már azonban a GEA mellett Lely fejőrobotjaink is vannak, valamint egy Triolet etetőrobot. 2020. júliusában kezdett dolgozni a 3 db GEA robot és az etetőrobot, 2020. decemberében üzemelték be a 3 Lelyt és még hármat 2021 év elején. A Triolet etetőrobot az első ilyen típusú robot rendszer az országban. Egy olyan takarmánykonyhánk van, ami költséghatékonysága mellett a legkorszerűbbnek mondható: 5 db, egyenként 18 m3 befogadóképességű, kaparóléces felhordóval működő tároló-adagoló konténerbe történik az 1 napi tömeg takarmány betárolása.
Kb. 1130 hektár földterülettel rendelkezünk, melyből 400 hektár az állandó gyepterület, míg a szántóterület kb. 730 hektár körül mozog. Törekszünk, hogy a hektár arányok minden évben hasonlóan alakuljanak kultúránként.
A vetésváltási szabályokat nemcsak növényvédelmi szempontból érdemes figyelembe venni és betartani, hanem talajvédelmi okokból is. A kutatások szerint az eltérő tápanyagigényű és szervesanyag-hozamú növények váltása kiegyensúlyozott tápanyag-felhasználást és szervesanyag-gazdálkodást tesz lehetővé. Egyes növények termesztése során jelentkező hátrányok (pl. apró magvú növények – finom magágyigény, elporosodás; napraforgó – növényvédelmi problémák) más növények előnyös tulajdonságaival ellensúlyozni lehet. A növények művelési mélységigénye, gyökerezési mélysége különböző, ennek megfelelően a tápanyagokat is eltérő mélységből veszik fel. A gyökérzóna változatos kihasználása esetén megelőzhető egyes rétegek tápanyagban való elszegényedése, illetve biológiai életének hanyatlása.